2015. július 21., kedd

Én is szép vagyok!

Pár napja egy ismerőssel folytatott beszélgetés alkalmával egyik mondata megragadt az elmémben:
-Te egy olyan személy vagy, aki tudja, hogy szép...
Kissé meglepett ez a kijelentés. Tényleg így lenne? A legtöbb ember azt mondaná: Áh, dehogy vagyok szép! De igazából én ezzel nem értek egyet. Már mint... Igen, én tudom, hogy szép vagyok! És most sokan az X jelecske felé közelítetek a kurzorral...
Akár hiszitek, akár nem, ez nem a nagyképűség jele. Szerintem MINDENKI úgy gyönyörű ahogy van!  Ez most közhelynek hangzik, de így van. Hiába akar mindenki vékonyabb, magasabb, divatosabb lenni, a saját lényét gyökerestől nem tudja megváltoztatni.

Mostanában még a csapból is az folyik, hogy akkor vagy tökéletes, ha 180 cm magas és 45 kg vagy. Na ez röhejes! Azok a "nők", akik így néznek ki (és nem természet adta szépségük ezek a méretek) szerintem nem túl vonzóak. És higgyétek el, ezzel a pasik is egyet értenek.
Én a 157 cm-emmel és a többi kis méretemmel úgy nézek ki, mint egy 14 éves... Nagyon sokáig zavart, de mára már elfogadtam, és szeretem, hogy mindig fiatalabbnak néznek. Pár tíz év múlva ez még előnyömre fog válni.^^
Ha valaki tisztában van az előnyeivel és a hátrányaival, tud rajtuk alakítani és el tudja magát fogadni olyannak, amilyen. Ezzel természetesen nem azt akarom mondani, hogy akkor most mindenki kezdjen bele a teljes alakformálásba, ruhatár átalakításba és hasonlók, hanem oda akarok kilyukadni, hogy mérd fel a terepet. Vagy is: gondolkodj el rajta, hogy mi az amit szeretsz magadon és azt hangsúlyozd ki.

Mindenki azt mondja, hogy a belső tulajdonságok a legfontosabbak. És ezzel én is egyet értek, de ha a külsőddel nem vagy elégedett, azt a körülötted lévők is érezni fogják, és így még csak esélyük sem lesz arra, hogy a belsőd megismerjék. "Külső megfog, belső megtart." Ismerős, ugye?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése